Milyen a jó egy vezető? Bár erre a kérdésre a válasz szervezetspecifikus, összességében megfogalmazhatóak azért olyan tulajdonságok, amelyek definiálják a jó vezetőt.
Az évek alatt lefolytatott elégedettségfelméréseink egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a felettes személye a munkahelyi elégedettség egyik legmagasabbra priorizált indikátora. Vagyis gyakran akár a bérezésnél is fontosabb a beosztottak számára az, hogy jó vezetőjük legyen.
Melyek a jó vezető tulajdonságai?
De mik is azok a tulajdonságok, amik egy jó vezetőt definiálnak? Összegyűjtöttünk 8 olyan ismérvet, amit egy vezetőnek nem árt birtokolnia, ha jó felettes akar lenni.
Szakmai kompetencia
Talán ez a lista legevidensebb pontja. Mindenki arra vágyik, hogy felettese értsen ahhoz, amivel a csapata foglalkozik. Természetesen ez vezetői szinteken eltérő lehet, de az mindenképp szükségszerű, hogy a vezető átlássa, melyik kolléga mivel foglalkozik. Tudjon segíteni, lehessen hozzá tanácsért fordulni, ahogy ő is bátran forduljon a részletekkel kapcsolatban kollégáihoz. Az olyan vezető, aki nem jártas közepes szinten sem a szakmai részletekben, hiteltelen és komolyanvehetetlen lesz a beosztottaknak.
Személyes példamutatás
Ez a vezetői képesség az, ami segít a felettesnek abban, hogy kollégái, annak ellenére, hogy hierarchikusan felettük áll, egynek érezzék őt maguk közül. A személyes példamutatás része az, hogy a vezető időben kezdi a munkát, ha beosztottjaitól is ezt várja. Ha szükség van rá, elérhető, ha kell, beugrik egy hiányzó kolléga helyett. Sok munka esetén azzal is segít, hogy beáll dolgozni a csapatba. Ezzel könnyen megszűnnek az alá-fölé rendeltségből származó határok és motiválja is a kollégákat.
Empátia
A jó vezető egyik fontos titka az empátia. Ennek hiányában a munkatársak motiválása, megértése és a közös munka igazán nehéz lesz. Az empátia képességének elsajátítása a kompromisszumok kialakításában és rugalmasságban is segít. Emellett a konfliktuskezelést és a munkahelyi hangulatot is jelentősen javítja.
Őszinteség
A jó vezető szót ért a csapatával. Nem vezeti meg beosztottjait, a kellemetlen témákat sem kerüli. A sokszor bizonytalan mindennapokban kiemelten fontos lett a munkavállalóknak, hogy bízhassak felettesükben. Ennek pedig az őszinteség az alapja. A jó vezető nem más bevonásával oldja meg a kínos helyzeteket, például negatív visszajelzés, figyelmeztetés. Ő maga áll bele a helyzetekbe és empatikusan, de határozottan kezeli ezeket.
Önismeret
Fontos vezetői készség az önismeret. Ha a felettes tisztában van saját magával, képességeivel, személyiségével, sokkal könnyebb a dolga a csapatával. Átlátja ő milyen nehézségekkel küzd, célzottan tudja fejleszteni magát. Erősségeit kihasználva pedig egyszerűbbé válik a konfliktus kezelés, vagy akár a csapat motiválása.
A tévedni tudás képessége
Senki sem tökéletes. Nem véletlenül nem tökéletes vezetőről, hanem jó vezetőről szól ez a cikk. A jó vezető képessége az, hogy tudja, nem tud mindent. Megbízik munkatársaiban, szívesen fordul segítségért, ha szükséges. Ha hibázik, belátja és felvállalja. Ahogy a mondás tartja, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Egy jó vezetőnek nem kell mindentudó, hibát sosem vétő szuperhősnek lennie.
Kommunikációs készségek
Az egyik talán legfontosabb vezetői tulajdonság a kommunikáció. Enélkül semmi sem működik a fent említett tulajdonságok közül. A kommunikácós készségek többrétűek, ide tartozik a csoportszintű és személyes kommunikáció is. Egy jó vezetőnek fontos, hogy előadni, tárgyalni, rossz és jó híreket egyaránt hatékonyan közölni tudjon.
Visszajelzés
Legyen szó pozitív, vagy negatív visszajelzésről, felméréseink alapján kiderül, hogy a munkavállalók ezt érzik az egyik legfontosabb vezetői tulajdonságnak. Ennek a készségnek egyébként fontos része, hogy a vezető ismerje munkatársai képességeit, ambícióit, személyes céljait. Ezeknek a fényében ugyanis könnyen tud visszajelzést adni. A visszajelzés részleteiről itt már bővebben írtunk.
A hatékony vezetők magatartástípusai
A jó vezető tulajdonságait már végignéztük, itt az idő, hogy megvizsgáljuk, milyen a hatékony vezető. A hatékony vezető rendelkezik az összes fontos vezetői készséggel, valamint azzal a stratégiai szemlélettel, ami egy szervezet egységének, vagy a szervezetnek az irányításához szükséges. Ezeket a tulajdonságokat pedig különböző magatartástípusok tudjuk sorolni. Nem szükséges egy magatartás típushoz ragaszkodni és minden helyzetben ezt képviselni, de sokat segíthetnek ezek a jellemzések.
Átalakító
Ha egy vezető követi a munkavállalók irányításának transzformációs modelljét, akkor a dolgozók inspirálásával igen hatékonyan tudja támogatni a működését.
Bár az ilyen vezetők meglehetősen magas elvárásokkal állnak munkavállalóikkal szembe, motiválják az egyéneket munkaköri feladataik az elvárt szinten túl elvégzésére. Emellett az önérdeken túli gondolkodásra is ösztönöznek, mivel pozitív tulajdonságokat és etikát mutatnak.
Karizmatikus
A karizmatikus vezetési modell nem kevésbé hatékony, mint az átalakító magatartás, hiszen magában foglalja a csapat lelkesítését is.
Ezzel szemben azonban ez azt jelenti, hogy a vezető formálja mások értékeit, ahelyett, hogy a követelményeken túlmenően dolgozna.
Tehát egy karizmatikus vezető személyes „karakterei és viselkedései” révén elérheti a vállalat céljait, mert kommunikatív és reagáló.
Etikus
Az etikus vezetés hasznos modell a csapat irányításához. Az etikus vezető személyisége őszinteségből, empátiából és elvszerűségből áll. Következésképpen egy ilyen vezető követi saját etikáját, méltányos jutalmat és ésszerű kritikát biztosítva az alkalmazottaknak.
Ráadásul az etikus vezetők jók a döntéshozatalban, mert gondolkodásukat elsősorban a logika és az igazságosság mozgatja, nem mindig az érzelmek és érzések.
Kétségtelen, hogy a menedzser etikus vezetési modellt követve következetesen teljesít a csapat és a vállalat céljaiért.
Laissez-faire
A laissez-faire vezetési modell megvalósításának előnyei és hátrányai is vannak.
Egyrészt a laissez-faire vezetők hagyják, hogy alkalmazottai maguk végezzék el a munkát és döntsenek. Pozitív és előnyös cselekvésnek tekinthető, ha a dolgozók teljes mértékben képzettek, tapasztaltak és képzettek.
Másrészt a vezetői feladatok ellátása során tanúsított passzivitás olyan problémához vezethet, mint az ellenőrizetlen termelés. A laissez-faire vezetők nem rendelkeznek motivációs befolyással az alkalmazottakra.
Például, ha a vezető kis mértékben vesz részt egy munka elvégzésében, akkor a munkáról alkotott véleménye elégtelennek tekinthető.
Bürokratikus
A bürokratikus vezetési modell nagyon hasznos a termelés területén. Az ilyen vezetőket elsősorban a kialakult szabályok, szabványok és normák mozgatják.
Így miközben a mechanizmusokkal végzett munka megköveteli a biztonsági előírások betartását és a berendezések megfelelő használatát, a bürokratikus vezető hatékonyan tudja irányítani ezeket a folyamatokat.
Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a bürokratikus vezetési modellben hiányzik a rugalmasság. Tehát ronthatja a teljesítményt, ha a vezető kreatív feladatokkal dolgozik.
Demokratikus
Ellentétben az olyan passzívabb vezetési modellekkel, mint a laissez-faire és a bürokratikus, a demokratikus modell valóban motiválhatja a csapattagokat a hatékony munkára. Ez a modell az alkalmazottak bevonását jelenti a döntéshozatali folyamatba.
Így az alkalmazottak motiváltabbá válnak a munkában, ismerve küldetésüket a vállalatnál. Annak ellenére, hogy egy ilyen vezetési modell lassú teljesítményhez vezethet, az eredmények megtérülnek.
A demokratikus vezetőnek lenni különféle tevékenységi területeken használható, kreatív és rutinszerűen egyaránt.
Autokrata
A vezetésnek még egy modellje az autokratikus, ami merőben különbözik a fent említett modellektől.
Például, ha valaki az autokratikus modellt követi, a csapattagoknak esélyük sem lesz javaslatokat tenni a munkával kapcsolatban.
Míg a kreatív munka során az autokratikus vezetési modell nem hatékony módja az alkalmazottak irányításának; egy olyan rutinmunka, amelyhez nincs szükség speciális készségekre, előnyös lehet egy ilyen megközelítés.
Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy egy autokratikus vezetőből hiányzik az erős kommunikáció az alkalmazottakkal, ami sérti a munkavállalók és a vezetők közötti kapcsolatokat.
A kérdés: vezetőnek születni kell vagy tanulható?
Mivel napjainkban egyre több vezetőképző tanfolyam, képzés és coaching érhető el, nagy valószínűséggel kijelenthetjük, a jó vezetővé válás tanulható. A fent említett tulajdonságok nagy része elsajátítható és gyakorolható, még akkor is, ha eleinte nem jön természetesen.
Viszont van egy fontos aspektus, amit nem szabad elhanyagolni ennek a kérdésnek a feltételekor. Az pedig annak a kérdése, hogy az egyén mennyire nyitott arra, hogy jó vezető legyen. Sajnos még ma is sokan becsülik alul a vezetői készségek és magatartás jelentőségét. Önreflexió, fejlődni akarás és sok gyakorlás nélkül viszont senki sem tud jó vezetővé válni, még akkor sem, ha sok adottsága megvan hozzá.
Hogyan ellenőrizhetem, hogy birtoklom-e a szükséges vezetői képességeket?
A rendszeres visszajelzés nem csak a beosztottak számára fontos. Ha a csapat tagjai azt érzik, visszajelezhetnek vezetőjüknek, nyitott a kommunikáció, rengeteg hasznos inputtal segíthetik a vezetői képességek kialakítását. Az elérhetőség és megközelíthetőség ezért is ennyire fontos. Bármennyire is elcsépelt közhely, egy vezető irodájának ajtaja mindig legyen nyitva a kollégák előtt.
Emellett pedig a munkavállalói elégedettség könnyen mérhető, ennek pedig fontos része a vezető személye. Az éves, fél éves szinten ismételt elégedettségfelmérés rengeteget segít abban, hogy informálja a vezetőt arról, hogy milyennek ítélik kollégái az irányt, amibe halad. Minél gyakoribb a mérés, annál sűrűbben kap a vezető képet a megítéléséről. Így még időben tud korrigálni, irányt váltani, vagy ráerősíteni a pozitívumokra.
