A teljesítményértékelés minden oldalát igyekszünk a lehető legalaposabban bemutatni, így a munkajogi megközelítés sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A témáról Dr. Varga Balázst, a Meyer & Levinson Kft. jogászát kérdeztük. A teljesítményértékelés munkajogi kérdéseiről beszélgettünk vele mind munkavállalói, mind munkáltatói szempontból.
A bónusz, a jutalom és a prémium
Elsőként fontos megfogalmazni a pontos különbséget néhány fogalom kapcsán a tisztánlátás végett, mielőtt a részletekben bocsátkozunk. Balázs megfogalmazása szerint a jutalom és a bónusz/prémium közti fő különbség a teljesítményben rejlik.
Míg a prémium minden esetben valamilyen előre meghatározott teljesítmény eléréséhez kapcsolódik, a jutalomnál ez másképp van. A jutalom akár utólagosan hozott döntés alapján, teljesítménytől függetlenül járhat a legváltozatosabb okokból, például lehet ennek esete az, amikor a munkáltató megjutalmazza munkavállalóit, akik hosszú ideje az alkalmazásában állnak vagy például a cég évvégi jó teljesítményére tekintettel . Ennek a munkajogi jelentősége az, hogy egy prémium esetében, amikor a munkavállaló teljesít az előre közösen elfogadott célokat, a munkáltató kötelezhető arra, hogy kifizesse a megígért prémiumot. A jutalom esetében ez eltérő.
A teljesítményértékelésről
A teljesítményértékelés kapcsán az egyik legfontosabb tanács, amit Dr. Varga Balázs kiemel, az, hogy a céloknak objektívan értékelhetőnek kell lenniük, ahhoz, hogy munkajogi szempontból feddhetetlen legyen az eljárás. Vagyis, amikor célokat határozunk meg a munkavállalók számára, törekedjünk az objektív, mérhető célok kialakítására, ami valamilyen szintén objektív módon monitorozható is. Ilyen eszközök lehetnek az ügyviteli szoftverek, a főkönyv, vagy számtalan modern informatikai eszköz, ami segít a nyomonkövetésben. Amennyiben a nyomon követés során objektívan bizonyítható, hogy a munkavállaló nem teljesíti az elvártakat, elsődlegesen írásbeli figyelmeztetésben lehet részesíteni, majd nyilván, ha továbbra is változatlan a helyzet és elegendő indoka van rá a munkáltatónak, elküldheti a beosztottat. Szintén fontos megemlíteni, hogy a nyomon követésnek mindkét fél számára láthatónak és érthetőnek kell lennie, amennyiben a munkavállaló nem fér hozzá, vagy nem egyértelmű számára, hogy hogyan teljesíti a tőle elvártakat, nem marasztalható el alulteljesítés miatt sem.
A teljesítményértékelés során a legfontosabb elvek, amiket kövessünk:
- Átláthatóság
- Követhetőség
- Mérhetőség
- Objektivitás
Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem fogadja el a célkitűzést? A munkavállalónak joga van ehhez, amennyiben normál munkaidejébe nem fér bele, illetve, ha képességeinek és tapasztalatainak a megadott cél nem felel meg. A követelményeknek a jóhiszeműség és a rendeltetésszerűség elvének meg kell felelnie. Emellett fontos az egyenlő bánásmód elvét is szem előtt tartani, ha két teljesen ugyanabban a munkakörben dolgozó munkavállalóról beszélünk, ugyanannyi tapasztalattal és ugyanolyan képességekkel, nem lehet teljesen ellentétes célokat megadni nekik. Nyilván ez visszafelé is működik, ha az egyik munkavállaló 3, a másik 10 év tapasztalattal rendelkezik, nem elvárható a kevesebb tapasztalattal rendelkező beosztottól ugyanazon célok és KPIok teljesítése.
Az egyenlő bánásmódhoz hozzátartozik az is, hogy ugyanolyan mennyiségű bónuszt és fizetést adjon a munkaadó azoknak a munkavállalóknak, akik teljesen ugyanabban a munkakörben, ugyanannyi végzettséggel és tapasztalattal dolgoznak. Amennyiben az eltér, teljesen jogszerű a fizetési különbség.
Arról, hogy ki értékelheti a munkatársakat, illetve, hogy ki határozza meg a pontos célokat, nincs törvényi előírás, itt is az átláthatóság és az objektivitás elvét kell követni. Fontos, hogy releváns munkatárs értékeljen, aki a hierarchián is feljebb áll, illetve ténylegesen rálát a munkára. Előfordulhat olyan is, hogy egy munkavállaló a maga számára fogalmaz meg célokat, amit végül releváns felettese ellenőriz.
A munkaügyi jogviták tekintetében le kell szögezni, hogy a dokumentáció azért is kimondottan lényeges, mert a munkaadónak az érdeke az, hogy meg tudja magyarázni, hogy miért tagadta meg a bónusz kifizetését, vagy esetleg miért bocsátotta el a munkavállalót.
A kompetenciaértékelésről
A teljesítményértékelés munkajogi feltételeinek kihívásából fakad az a tény, hogy bár rengeteg vállalat kompetenciaértékelést végez a teljesítményértékelés ernyője alatt, ez munkajogi szempontból aggályos. A kompetenciaértékelés szubjektív szempontok alapján történik, így csak ahhoz kötni a bónuszt, vagy előléptetést, problémás lehet és munkaügyi jogvita esetén nem is tudja magát megvédeni a munkáltató megfelelően. A kompetenciaértékelés során nagyon fontos az adatkezelési szabályokat szem előtt tartani, bár ez összességében az egész szervezeti HR ügyekre elmondható. A biztonság a kulcs, vagyis csak az férjen hozzá, akinek elengedhetetlen, például mert ő végzi az értékelést.
A dokumentációt mind a kompetencia mind a teljesítményértékelés szempontjából fontos az adatvédelmi szabályoknak megfelelően tárolni. Az adatvédelmi szabályzatban érdemes kikötni, hogy kik azok, akik hozzáférhetnek ezekhez a dokumentumokhoz.
Fontos arra is figyelni, hogy ha a szabályzatban rögzítettek ellenére a munkáltató nem ír ki teljesítményhez köthető javadalmazást, akkor alanyi jogon járhat a munkavállalónak és ez jogilag kikényszeríthetővé válik.
A COVID-19 okozta változások
A koronavírus okozta gazdasági helyzet következményeként a piaci körülmények megváltoztak sok vállalat számára. Ez sajnos sokszor annyira befolyásolja a napi működést, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ilyenkor, amennyiben a COVID okozta piaci körülményeknek köszönhetően nem teljesülnek a célok, nem elvárható a munkavállalótól, hogy teljesítsen. Maga a vállalat is könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem képes kifizetni a bónuszt, ilyenkor ez közös egyeztetéssel kezelhető. Külső körülmény esetén a munkáltató jóváhagyhatóan nem fizetheti ki a bónuszt, de amennyiben a kifizetés lehetséges, és a munkavállaló a megváltozott körülmények nem tudott teljesíteni, akkor kerüljön a bónusz kifizetésre, vagy állapodjanak meg új körülményekben, tanácsolja Dr. Varga Balázs.
Összességében tehát arra érdemes figyelni, hogy objektívan, tiszta és átlátható célok alapján értékeljünk a teljesítményt, kompetenciaértékeléshez ne kössünk bónuszt és járjunk el mindig elővigyázatosan, az adatvédelmi szabályokat betartva. A munkavállaló számára Dr. Varga Balázs azt tanácsolja, hogy legyen tisztába jogaival és érvényesítse érdekeit minden helyzetben!
Dr. Varga Balázs 2011. óta foglalkozik joggal ezen belül is különösen a társaságokat érintő jogi területtel, legyen szó alapításról, befektetésről, felvásárlásról, vagy a hétköznapi működéshez szükséges jogi tanácsadásról, szerződés írásról. Több alkalommal látta el peres és peren kívüli képviseletét munkajogi ügyben mind munkáltatóknak mind munkavállalóknak.Jelenleg a Meyer & Levinson csoportba tartozó Meyer & Levinson Legal alapító partnere. Cégcsoportjuk teljeskörű jogi és adózási, könyvelési szolgáltatást nyújt magyar és külföldi cégek részére.
A teljesítményértékelési rendszer nélkülözhetetlen információkat szolgáltat prémiumok elosztásához, visszajelzéshez, egyéni fejlesztési tervekhez és karriertervezéshez. Ezzel szemben egy rossz rendszer konfliktust, helyrehozhatatlan károkat, lemorzsolódást okoz! A CX-Ray eszközével a munkatársakkal közösen egyeztetett célok átláthatóak, mérhetőek, értékelhetőek lesznek. A szervezeti célok a munkavállalók egyéni céljaikká válnak a rendszer használatával. Emellett több HR folyamatot is automatizál, könnyen kezelhető, szakmai riportokat biztosító platformot kínál. Amennyiben kipróbálnád a terméket, írj a hello@cx-ray.com-ra egy emailt, vagy kérj ajánlatot itt!
